Széll Kálmán-terv 2.0: tranzakciós adó, telefon- és sms-adó is lesz
A Széll Kálmán-terv 2.0 részeként hétfőn Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogram szerint az új adónem gyakorlatilag forgalmi típusú adó. Előnye, hogy rendkívül széles adóalapot terhel, így alacsony kulcs mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez.
Lakossági, vállalati banki, postai tranzakciókra érvényes
Az adónem mind jellegében, mind mértékében hasonló az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóhoz. Egyes tevékenységek külföldre kiszervezésének elkerülése végett az adónem bevezetésekor figyelmet fordítanak arra, hogy minél kevésbé mobil adóalapot terheljen. Az adó így alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a készpénzfelvételre és -befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjedne ki.
A különösen nagy értékű, könnyebben mobilizálható tranzakciók esetében szükséges az adó mértékének maximálása vagy annak degresszív kialakítása.
A dokumentum szerint további lehetséges, a bevételt növelő elem lehet, ha az adót sávosan, bizonyos értékhatár fölött 0,01 százalékos kulccsal vezetik be, illetve ha az elektronikus fizetések ösztönzésére a készpénzfelvételi tranzakciók esetében magasabb kulcsot határoznak meg.
Távközlési adó
A bevételek növelését szolgálja a távközlési szolgáltatásokra kivetett indirekt adó bevezetése. A 2012-es költségvetés egyensúlyának biztosításához az adónemet már az év közepétől bevezetik.
Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint. Az adónem bevezetése 2012-ben a várakozások szerint 30 milliárd forint, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten.
Ágazati különadó
Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadót, amelyből a költségvetésnek tavaly 99,0 milliárd forint bevétele származott.
A jelenlegi 8 százaléknál magasabb, 16 százalékos kulccsal továbbra is fennmarad eközben az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója, amelyet a társasági adóétól csak kismértékben eltérő alapra vetítenek ki. Az adóalap szélesítése érdekében az adónemet egyes további közműszolgáltatásokra is kiterjesztik. Az adóalap szélesítését jelenti az ágazati különadók megszűnése is, hiszen annak összegével az adóalap korábban csökkenthető volt. Az adónem ilyen formában való fenntartása a kormány várakozásai szerint 55 milliárd forint többletbevételt eredményez az adónem megszüntetésével számoló korábbi forgatókönyvhöz képest.
Bár a pénzügyi szervezetek különadóját a kormány eredeti szándékai szerint 2014-re kivezetik, egy, a biztosításokra kivetett adó hosszú távú fenntartását számos EU-tagország példája és a biztosítási szektor áfamentességéből fakadó gazdaságtorzító hatások egyaránt indokolják.
Biztosítási adó
A kormány szándékai szerint ezért a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) kiváltására új, egységes biztosítási adót vezetnek be.
Az új adó kialakítása során figyelembe veszi a kormány a más európai országokban alkalmazott, a biztosításokat terhelő adók jellemző gyakorlatát és mértékét, így eltérő mértékű adót vetnek ki a különböző típusú biztosításokra.
Az új adó alól mentesülnek az életbiztosítások, amellyel a kormány elsősorban az öngondoskodást és a hosszú távú megtakarításokat kívánja ösztönözni.
A vagyoni és balesetbiztosítások esetében 10 százalékos, a casco biztosítások esetében 15 százalékos kulcsot kívánnak meghatározni, míg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében – a baleseti adó beépítésével – 30 százalékos kulcsot vezetnek be. Az átalakításból – a különadó mértékének megfelezésével számoló alapforgatókönyvhöz képest – 15 milliárd forint többletbevételre számít a kormány.
A kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona- és az olajosmag- és fehérjenövény szektorban.
Az adócsalások jelentőségére és az érintett szektorok tevékenységének szezonalitására való tekintettel Magyarország a fordított adózást 2012. július 1-jétől kívánja alkalmazni, amit az Európai Bizottságnak küldött kérelemben is jelzett. A fordított áfa bevezetése kapcsán 10 milliárd forint eredményszemléletű többletbevételt vár a kormány 2012-ben, jövőre 15 milliárd forintot.
Az e-útdíjat 2013 közepétől indítanák, ebből 75 milliárd forint bevételt vár a kormány.
Megszűnik a szektorális különadó
A dokumentum szerint az adórendszer egyszerűsítése miatt indokolt az adók számát ismét csökkenteni olyan közterhekkel, amelyek nem hoznak jelentős bevételt, miközben szignifikáns adminisztrációs teherrel járnak. A korábban leírt intézkedések közül az adónemek számát csökkenti a szektorális különadó megszűnése.
A kormány szerint ugyancsak csökken az adónemek száma azáltal, hogy a tűzvédelmi hozzájárulás és a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba. Megszüntetik a gyógyszertár-szolidaritási díjat, a magánszemélyek 98 százalékos különadóját és a katasztrófavédelmi hozzájárulást, ezek összesen mintegy 2 milliárd forint kiesést okoznak.
A program a bevételnövelő, illetve kiadáscsökkentő intézkedések arányát 2012-re 42-58 százalékban, 2013-ra pedig 47-53 százalékban határozza meg.
A távközlési szolgáltatók nem kommentálnak
Egyelőre nem kommentálták érdemben a legnagyobb távközlési szolgáltatók a konvergenciaprogramban szereplő új adóról szóló kormányzati elképzelést, amely szerint a telefonhasználatnál minden megkezdett perc és elküldött SMS, illetve MMS után 2 forint adót szednének.
Az Invitel az MTI érdeklődésére közölte, az adó elveiről értesültek, a kormányzattal és a szolgáltatókkal több kérdést illetően egyeztetést folytatnak. A cég csak az egyeztetések lezárultát követően, a részletek pontos ismeretében tud nyilatkozni.
Az MTI megkereste a Magyar Telekomot, a UPC-t, a Vodafone Magyarországot és a Telenor Magyarországot is, választ azonban egyelőre egyik cég sem küldött.
A konvergenciaprogram szerint a távközlési szolgáltatási adót a költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében a tervek szerint már az év közepén bevezetnék, 2012-ben a kormány várakozásai szerint 30 milliárd forintot, 2013-tól pedig 52 milliárd forint többletbevételt eredményezne éves szinten.
A program indoklása szerint az adó illeszkedik a kormány jövedelmi adók súlyának csökkentését és az indirekt adók súlyának növelését célzó politikájába. Hasonló, fogyasztási típusú telekommunikációs adót az Egyesült Államok számos tagállamában alkalmaznak, Európában pedig Máltán.
Az adó telefonhasználat esetén általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS, illetve MMS után 2 forint lesz a tervek szerint.
<<< Tízezreket is kereshetsz a hitelkártyáddal
Telefon- és internetadót vetne ki az NGM >>>
Címkék: Széll Kálmán terv, telefonadó, tranzakciós adó,