Sokat bukik, aki februárban megy szabadságra
Egy új szabály miatt akár tízezreket is bukhat, aki rövid hónapban megy szabadságra. A munkaadó éppen kompenzálhatja a pórul járt dolgozókat, de nem köteles. Cserébe egy hosszú hónapban kivett szabadság pluszpénzt hozhat – írja az origo.hu.
Sokan már meg is tervezték, hova mennek februárban síelni. Kivesznek egy hét szabadságot, elutaznak Ausztriába, majd kipihenve, feltöltődve visszaállnak a munkába. Március elején viszont el fog komorodni az arcuk, amikor kézhez kapják a fizetésüket: több ezer, sőt, akár pár tízezer forinttal is kevesebb bért kapnak, mint ahogy megszokták. A hidegzuhany oka egy elrejtett részlet az új munka törvénykönyvének abban a részében, ami most januártól lépett életbe.
A 174-es osztó
Az alkalmazottak nagy többsége fix bért kap. Egy adott összeget tartalmaz a munkaszerződése, minden hónapban ennyi a bruttó (alap)bére, és tudja, ebből mennyi lesz az adók és járulékok levonása után a nettó. Ez tehát fix, a hazavitt összeg legfeljebb a béren kívüli juttatások (cafeteria) változó mértéke miatt lehet eltérő havonta.
Amikor valaki fizetett szabadságra megy, távolléti díj illeti meg. Ezt eddig úgy számították ki, hogy teljesen mindegy, hány napot vesz ki egy hónapban az ember az éves szabadságából, ugyanannyi bruttó és így nettó bért is kap, mintha mindennap dolgozott volna abban a hónapban.
Januártól azonban másképp kell számítani a távolléti díjat és az egy munkaóra díját. Ez pedig jó nagy galibát okoz, amint arra az adókamara (a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete) felhívta a figyelmet.
Az újítások azt eredményezik, hogy ha valaki szabadságra megy, akkor nem ugyanannyi bért kap egyik hónapban, mint a másikban, és nem is annyit, mint amennyiben a munkaadójával megállapodott.
<<< Így kell kiszámolni a távolléti díjat az NGM szerint
Kezdődik az szja-bevallási időszak >>>
Címkék: Munka törvénykönyve, munkaügy, távolléti díj,