Távközlési adó - döbbent szolgáltatók, vitázó képviselők
A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone közös sajtóközleményben adott hangot megdöbbenésének - megfogalmazásuk szerint - a szektort sújtó újabb különadó miatt.
Az MTI-hez eljuttatott közleményükben megjegyzik: az elmúlt hónapokban a kormányzat többször is ígéretet tett az ágazati különadók kivezetésére, ennek ellenére most, rövid határidővel gyakorlatilag megduplázza a távközlési szektor adóterheit, és csak a távközlési társaságokat sújtja.
Emlékeztetnek arra, hogy az Országgyűlés elé benyújtott távközlési adójavaslat a teher megfizetésére a szolgáltatókat kötelezi, noha - mint írják - az iparági egyeztetéseken az előfizetőket érintő fogyasztási adó tervezetét ismertette a kormányzat, és a Széll Kálmán Terv 2.0-ban is ilyen adó szerepelt. Ezzel, a tervekhez képest alapjaiban változtatta meg az általa az Országgyűlésnek beterjesztett távközlési adóról szóló törvényjavaslatot a kabinet - írják.
Elfogadhatatlannak tartják
Kifejtik: a három távközlési társaság az elmúlt hetekben mindent megtett az egyeztetések sikere érdekében, így elfogadhatatlannak tartják ezt az eljárást és értetlenül állnak "az újabb különadó" előtt. Úgy vélik: "az újabb különadó" vesztese Magyarország, a magyar távközlési ügyfelek és a magyar vállalkozások, mivel az adó visszaveti egy húzóágazat, a távközlési szolgáltatások fejlődését Magyarországon.
A távközlési cégek hangsúlyozzák, megértik az ország és a költségvetés nehéz helyzetét, de nem tartják célravezetőnek egy "újabb különadó" kivetését. Magyarországon jelenleg a távközlési szolgáltatást az európai átlagnál jóval magasabb terhek sújtják: az uniós átlagnál magasabb frekvencia- és koncessziós díj, 27 százalékos áfa, különadó és most egy újabb, percalapú adó is terhelné a távközlési szolgáltatásokat.
A Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország ezért arra kéri a kormányt, hogy vonja vissza a törvénytervezetet és iparági egyeztetések segítségével dolgozzon ki az ország versenyképességét nem veszélyeztető, konzisztens és fenntartható javaslatot annak az ígéretnek a szellemében, hogy 2013-tól kivezetik az ágazati különadókat - áll a közleményben.
NGM: a felső korlát felett a szolgáltatóknak nem kell adót fizetniük
A távközlési adó 700 és 2.500 forintos maximuma felett további távközlési adófizetési kötelezettség nem terheli a szolgáltatókat - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn az MTI-nek eljuttatott válaszából. Emlékeztetnek: a kormány által a távközlési szolgáltatók által fizetendő adó alapjára vonatkozóan hívószámonként havi 10 perc adómentességet biztosítana, valamint a lakossági ügyfelek hívásai után 700, a vállalati ügyfelek esetében 2.500 forintban maximálja az adómértéket. Ezen összeghatárok fölött tehát a szolgáltató nem fizet távközlési adót - fogalmaznak.
A kormány pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a Széll Kálmán Terv 2.0-ban lévő intézkedésekhez tartozó javaslatokat, közöttük a távközlési adóról szólót.
Általános vitán a távközlési adó
Általános vitára alkalmasnak ítélte a távközlési adóról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára az ülésen elmondta: a távközlési adót a vezetékes és mobiltelefonáláshoz, üzenetküldéshez kapcsolódóan vezetik be, mértéke minden megkezdett perc és üzenet után 2 forint lesz. Az adó maximuma magánszemélyeknek 700, más előfizetőnek 2500 forint. Az első tíz perc beszélgetés havonta adómentes. Vannak mentességek is, így például a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása mentes az adó alól. A távközlési adót a szolgáltatónak kell bevallania és befizetnie.
A távközlési adóból - a különféle kedvezmények miatt - évi 44,4 milliárd forint bevétel várható a korábban tervezett 52 milliárd forinttal szemben - ismertette a helyettes államtitkár.
A helyettes államtitkár Vágó Gábor (LMP) kérdéseire elmondta: a távközlési adó közvetett adó lesz, alanya és fizetője is a szolgáltató. Az LMP-s képviselő azt firtató kérdésére, hogy az adó bruttó vagy nettó 2 forintként jelenik-e meg a számlákon, úgy vélekedett: a szolgáltatók kevéssé tudják majd az adót áthárítani az áraikban, ezért az előfizetőkre nem fog emiatt több adó jutni; áthárítás esetén áfaalap lenne. Az adó bevezetése Balog Ádám szerint nincs összefüggésben az állami mobilszolgáltató létrehozásával. A távközlési adó bevezetéséhez megítélésük szerint nem szükséges az EU engedélye, mert nem áfa típusú adó.
Nyikos László (Jobbik), a bizottság elnöke egyebek mellett arról érdeklődött, a hiánymutató betartása változatlanul olyan erőteljes követelmény-e még most is a brüsszeli bizottság részéről, hogy emiatt érdemes év közben módosítani az adórendszert és felborzolni a kedélyeket.
A helyettes államtitkár erre reagálva a bizalom megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, mondván: szavunkat adtuk egy menetrendre. Emellett rámutatott: az államadósság finanszírozása rendkívül drága, körülbelül annyit költünk rá, mint az egészségügyre. Saját jól felfogott érdekünkben kell csökkenő adósságpályára állni - hangsúlyozta.
Font Sándor (Fidesz) egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a kohéziós alap részleges zárolását akkor lehet felszabadítani, ha teljesítjük a vállalt hiánycélt. A képviselő hangsúlyozta: a Fidesz-frakció ragaszkodott ahhoz, hogy az adó alanya a szolgáltató legyen, mert szerették volna elkerülni, hogy a fogyasztókra hárítsák át az adót. Úgy vélekedett, ebben a kiélezett piaci helyzetben éppen a nemzeti mobilszolgáltató lehet a visszatartó erő.
Nyikos László az elhangzottakra reagálva azt mondta: akceptálja, hogy a magyar kormány úriemberként akar viselkedni, az EU azonban nem írt elő konkrét formát a hiány tartására. Az 1400 milliárd forintos kiadási oldalon nem talált 20 milliárdot a kormány? - kérdezte. Ne legyünk naivak, ne gondoljuk, hogy az adóviselő nem az állampolgár lesz - reagált a bizottság elnöke arra, hogy a Fidesz-frakció ahhoz kötötte a támogatását, hogy az adót a szolgáltató fizesse.
Nem biztos, hogy az a jó megoldás, ha pár milliárdos kisadókat vetnek ki, amikor több százmilliárd forintos átalakításokra volna szükség - vélekedett Vágó Gábor, és felhívta rá a figyelmet, a szolgáltatóknak kevés idejük van arra, hogy végrehajtsák az adó bevezetése miatt szükségessé vált fejlesztéseket.
Babák Mihály (Fidesz) elismerte, hogy bár az adó alanya a szolgáltató, az adókat mindig a fogyasztó fizeti meg, úgy vélekedett azonban, hogy az új szolgáltató belépésével esély van rá, hogy az adót ne hárítsák át rájuk.
Balog Ádám az elhangzottakra reagálva azt mondta: arra számítanak, hogy a szolgáltatók nem terhelik rá az adót jelentős mértékben a fogyasztókra, ha pedig mégis így lenne, ez a kommunikációval arányosan történik meg.
<<< Újabb jelentős változás - ez lesz a legújabb adó
Tízezreket is kereshetsz a hitelkártyáddal >>>
Címkék: Magyar Telekom, távközlési adó, Telenor, Vodafone,